És ilyen a karamella is.
Egyedül csak a Dobos-torta tetején tűrtem meg. Emlékszem barátném anyukája karamella-pudingot csinált nekünk valamilyen porból. Hát húztam a szám, hogy miért nem csoki, vagy legalább vanília.
Most meg bekattantam. Rácuppantam. Annyit olvastam az utóbbi időben a gasztro-világban karamelláról, hogy megkívántam. És érdekes módon az a húsz évvel ezelőtti, fanyalogva elfogyasztott karamell-puding íze ugrot be, olyan erősen, mintha tegnap ettem volna. Minden áron ilyet akartam enni.
Szerencsére kering néhány recept a virtuális világban. Én most ezt főztem.
Tejkaramella puding
1 egész tojás, 1 tojássárgája, 3 lapos evőkanál kukoricaliszt, egy csipetnyi só
Egy lábosba beledobtam a vajat, a barna cukrot, vaníliás cukrot és megszórtam egy csipetnyi sóval. Sűrű kevergetések mellett felolvasztottam. Hozzáöntöttem, de inkább csak úgy löttyintgettem a tejszínt, majd a tejet is.Hagytam a tűzön melegedni,majd belekevertem a tojásos masszát: a tojás sárgáját, egy egész tojást és három evőkanál kukorica lisztet összekevertem. Ez jó sűrű lett, mint a galuska, majd a nem túl forró karamelles tejből 10 evőkanálnyit átmértem a tojásos masszába, hogy felhíguljon. Elkevertem. És visszaöntöttem a karamellás tejbe, hogy az meg besűrűsödjön. Folyamatosan kevergettem, amíg forrni és sűrűsödni nem kezdett. Még melegen tálkálba töltöttem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése