2008. július 28., hétfő

Levendula zselé

Nomen est omen; ha már marmalade, akkor egy kis lekvárhiradó a konyhámból.

Utoljára 2003-ban, illetve 2004-ben élveztem ennyire a befőzést, mint most. Olyan hatalmas adagokat termeltem, hogy még most is találok a kamrámban egy-egy lekvárt abból az időszakból. Akkori lelkesedésemre jellemző volt, hogy a macerásabb csipkebogyó és a gesztenyelekvár készítésétől sem rettentem el.
Most inkább a kis szériaszámokra törekszem. Viszont igyekszem minél többféle verziót kipróbálni.
A málnaszezont hagytam elúszni, az epret úgyszintén. Van még ugyanis egy-két üvegnyi a zöldborsos eperlekvár tavalyi szériájából.
De a sárgabarack befőzéséből jól állok, és elkészítettem már néhány üveg erdeigyümölcsös-almás dzsemet is.

Zselével eddig azonban még nem volt dolgom, ideje volt, hogy egy pikáns ízkombinációval kezdjek. A levendulával már tavaly óta kísérletezem, most viszont úgy érzem, hogy megtaláltam a legjobb ízkombinációt vele.

Levendula zselé


 Hozzávalók: 500 g alma héjától megtisztítva, kimagozva, cikkekre vágva, egy maroknyi feketeszeder, 8 ág levendula virág, 5 dl víz, 550 ml gyümölcsléhez, 400 g cukor.
A hozzávalókat egy lábosba teszem és 40-45 percig főzöm, forralom. Egy hosszúkás üveget előészítek, ráteszem a csőrös töltőformát (most nem jut eszembe a tisztességes neve) gézzel kibélelem, és rázúdítom levestül, gyümölcsöstül a pépet.Ez egy éjszaka alatt szépen lecsöpög. Másnap reggel még egy picit fakanállal kinyomkodom belőle a maradék levet.
A tiszta gyümölcslét cukorral összeforralom. Előkésztett meleg üvegbe töltöm. A szokásos módon dunsztolom, törölközővel bebugyolálom és egy éjszakát így hagyom.

Ebből a menyiségből nekem  5,5 dl lett.

2008. május 6., kedd

Snickers Pie


Családunk tele van makacs kosokkal és konok bikákkal, úgyhogy 8 nap alatt 4 ünnepi tortát, és 3 tepsis sütit sütöttem.
Aztán következett egy kis szusszanás, majd szombaton sikerült egy egyszerű mandulás, narancsos portugál sütit elbaltáznom; ilyen „szalonnás” állagú sütit még kezdő koromban sem produkáltam.

Na de aztán a renomémat sikerült anyák napjára vissza szereznem ezzel csodás sütivel, aminek a receptjét Alpineberrytől kölcsönöztem. A Snickers pie elkészítése egyszerű, kezdőknek is ajánlom, mert látványos és finom, úgyhogy a siker garantált.

Minimális változtatásokat azért végeztem a recepten:

-         Mivel nem szeretem annyira a Snickers szeletet, helyette peanut buttert (sósmogyoró krém) használtam.

-         A vanília esszenciát kihagytam.

-         A csokimázhoz tortabevonót használtam, amit egy kevés olajjal higítottam, míg az eredeti recept félédes csokoládé és 3 evőkanál tejszín összeolvasztását javasolja a torta tetejére.

Snickers Pie

 Tésztaalap: 2 csésze (2,5 decis csésze az alap) darált háztartási keksz, 2-3 evőkanál barna cukor, 120 g vaj, megolvasztva.
Csokis réteg: 120 g vaj, 100 g étcsokoládé, 5 evőkanál liszt, 1 kiskanál keserű kakaópor, ½ kiskanál sütőpor, ½ csésze cukor, 1 egész tojás, 1 tojás sárgája, 1 kiskanál vanília esszencia.

2-3 db snickers szelet szétnyomkodva, vagy 3-4 evőkanál peanut butter.
 Krémsajtos réteg: 250 g mascarpone (eredetileg 150 g), ½ csésze cukor (eredetileg 1/3 g), 1 egész tojás, 1 tojás fehérje, 1 kiskanál vanília esszencia.
Bevonat: 100 g ét tortabevonó, 2 evőkanál olaj.

 A tésztaalaphoz a darált kekszet összekevertem a barna cukorral és az olvasztott vajjal, majd kibéleltem vele egy kerek pite-tál alját és oldalát. Előmelegített sütőbe, alacsony hőfokra 5 percre betettem.
 A csokis krémhez mikroba, összeolvasztottam a vajat és az étcsokoládét. (Eredetileg gőz fölött kellene)
Összekevertem egy tálkába a lisztet, a kakaóport és a sütőport. Habverővel krémessé kevertem a tojásokat a cukorral. Majd a kakaós liszthez hozzáöntöttem a cukros tojásokat és a kihűlt vajas étcsokoládét. Átkevertem és a tésztára öntöttem, sütőbe téve 15 percig sütöttem.
 Hagytam kihűlni (kb 10 perc) majd a tetejére sósmogyoró krémet kanalaztam. Nem összefűggően, hanem pöttyökbe.(Eredetileg snickers szeletet kell a csokis réteg tetején szétszórni.)
 A krémsajtos réteghez a két tojás fehérjét a cukor felével habbá vertem.  Hozzákanalaztam a mascarpone sajtot és maradék cukrot. Majd a tojás sárgáját.  Ráöntöttem a csokis krémre és visszatettem a sütőbe. Nekem úgy 25-30 perc sütés kellett ahhoz, hogy a krémsajtos réteg ne remegjen már úgy mint a kocsonya és szilárd legyen, míg az eredeti recept – ha jól emlékszem – 15 perc sütést ajánl.

 Amikor elkészült hagyom hűlni, majd a tetejét csokis réteggel vonom be. Ehhez a mikróba 1-2 evőkanál olaj hozzáadásával felolvasztottam a tortabevonót.

2008. május 5., hétfő

Almás, diós házi kenyér mediterrán reggelihez



A kenyérsütő-projektet azóta hanyagoltam  mióta a keblemen melengetett és sokat gondozott rozskovászom meglehetesőn háládatlannak bizonyult és idő előtt kimúlt. Éppen akkor, amikor véget ért az egyhetes babusgatás és neki álltam volna kenyeret sütni.
De sebaj, mert egy bio kis- és nagyker boltban beszereztem egy fél kilós rozskovász-port, úgyhogy most kedvemre sütögethetem a kovászos kenyereket.

Valahogy ez idáig nem voltam megelégedve a korábbi rozs (rozsos)kenyereimmel; az állagát mindig túl morzsásnak találtam. De ez a variáció, a rozs, a tönköly- és a fehér liszt keveréke, egy kis pirított dióval és párolt almával megspékelve igazán kedvemre/fogamra való eredményt produkált!
Az ötletet miszerint alma, dió és rozsliszt jól megfér egymással egy kenyeres blogban olvastam korábban, de almabor és 40 dkg friss kovász hiányában erősen átkonvertáltam azt. Amihez azért a rozskovász-por használati utasítása is erős iránymutatást nyújtott.


Almás, diós kenyér

30 dkg univerzális búzaliszt, 8 dkg tönkönyliszt, 8 dkg rozsliszt, 1 evőkanál sikér, 1 evőkanál tejsavópor, 2 evőkanál rozskovász-por, 2 g friss élesztő, Kb. 3,5-4 deci víz, 1 kiskanál méz, 2 lapos kiskanál só, 3 evőkanál almaecet, 2/3 bögre dió, 1 db alma


Előkészület: az élesztőt a mézzel és kb 80 ml meleg vízzel felfuttattam.

A diót száraz serpenyőben megpörköltem, majd egy mozsárba nagyobb darabokra zúztam. Az alma héját megpucoltam és húsát lererszeltem, majd megpároltam. Félretettem hűlni .Majd kifacsartam a levét.

A búzalisztet elkevertem a rozsliszttel és a tönkölyliszttel. Hozzáadtam a javító anyagokat a sikért és a tejsavóport. Jöhetett hozzá a rozskovász és a megfuttatott élesztő ás a só. A robotgépemmel dagasztottam, közben hozzáöntöttem a vizet is. Nagyjából még 3 deci mehetett hozzá. És az almaecetet is.

Úgy15 perc dagasztás után, amikor már kezdett a tészta hólyagosodni félretettem meleg helyre.

1,5 óra után már jókorára megnőtt. Megszórtam a dióval, és a reszelt almával. Kézzel kicsit átdolgoztam és kiolajozott formába tettem. Meleg helyen újabb 30-40 percig pihentettem, majd forró sütőben  (egy kicsit vízzel begőzöltem) 45 percig sütöttem.

 Feta sajttal, olíva bogyóval és paradicsommal egyszerű mediterrán reggelinek is bevált.

2008. április 11., péntek

Ha én bor lennék…


 Egy rosé/syrah érdeklődik Ági alakjába bújva...
Nem tartom magam borszakértőnek, ráadásul csak alkalmi kortyoló vagyok, pedig tisztában vagyok azzal, hogy egészségünk védelmében ajánlatos lenne esténként legalább egy deci jó minőségű száraz vörösbort eliszogatni.
 Ennek ellenére én bizonyára édes és fehér bor lennék. Mint Szeremley Huba késői szüretelésű Badacsonyi Zeusza. A Balatonhoz és Badacsony vidékéhez nagyon erős érzelmi szálakkal  kötődöm, még abból az időből, amikor órákat töltöttem el az öregleshegyi bólogató meggyfa árnyékában és amikor a világ tökéletesen kerek volt, mert körülöttem lehetett mindenki akit szeretek.
És még a késői szüret is találó, mert ha valaki, akkor én tényleg a későn érő típusba tartozom. Nem is szerettem annyira tizenévesnek lenni, és a huszas éveim elejét is elpazaroltam…
Egy másik, megmagyarázhatatlan kötődés viszont Görögoszághoz fűz, úgyhogy még úgynevezett likőrborként, vagy mazsolaborként is eltudnám képzelni borpárlatú életem, Samos, esetleg Patras vidékéről. Természetesen fehéren és mézédesen.

Kiváncsi lennék Kicsi Vu és Piszke válaszára.

2008. április 10., csütörtök

Csokis béles



Ez egy NLC-s fórumról származó gyöngyszem, ilyen módon roppant nehéz a valós eredetét fellelni. Ha jól emlékszem én Sherpa tollából olvastam róla, mint Ükmamám csoki-bélese. De ezen a néven, még más oldalakon is megtalálható. Csak ajánlani tudom mindenkinek, nálunk egy hét alatt kétszer is megsütésre került.  Igazán omlós, rendkívül ízletes és rövid idő alatt összeállítható fogás.

Csokis béles

Hozzávalók a tésztához: 25 dkg vaj, 25 dkg liszt, 1 tojássárgája, fél marék cukor (nálam 2-3 evőkanál), tejföl (ez nálam kb. 3 evőkanál volt.)
A töltelékhez:  25 dkg porcukor, 6 tojás, 15 dkg puhított csoki (nálam 7 dkg étcsoki, + 2 evőkanál keserő kakaópor), 15 dkg darált dió.

A puha vajat a liszttel elmorzsolom és hozzákeverem a tojássárgáját, a cukrot, és a tejfölt is. Könnyű tésztává gyúrom. Fél órára hűtőszekrénybe teszem.
A 6 tojást szétválasztom és a fehérjéket 1 evőkanál porcukorral kemény habbá verem.( összesen 7 tojásfehérjét, mert hozzáadom azt, ami a tésztájából kimaradt.)

A töltelékhez a porcukrot habosra keverem a tojások sárgájával. Majd hozzáadom a mikróba felolvasztott étcsokit, (+ kakaóport), a darált diót és beleforgatom a tojások keményre felvert habbját.
A tésztát kettéosztom, kinyújtom és felével kibélelek egy közepes méretű vajjal, liszttel előkészített tepsit. Ráöntöm a tölteléket, majd befedem a maradék tésztával. Egy-két helyen villával átszurkálom és nagyjából 180 fokon 35-40 percig sütöm.

2008. április 6., vasárnap

Magyar ízek: Borsos tokány (VKF!XIV.)


Sikerült úgy összezsúfolni a tennivalóimat, hogy alig van időm még magamra is. De a VKF! Maci által meghirdetett fordulóját ezúttal ki nem hagynám.
Az igaz, hogy most már a határidők miatt túltengő feszültségemben kiborítom az egész családomat, de ha nincs határidőm, akkor meg azért.
 Szóval magyaros ízek. Ezeken nőttem fel, anyukám csodálatosan tudja elkészíteni a magyar konyha remekeit. És számomra is egy jó kis csirkeaprólék-leves, paprikás csirke kovi ubival, vagy a tojásos nokedli a non plusz ultra. Imádom a krumplistésztát, a mátrai borzast, de még a pacalpörköltet is.

 Amikor bajor rokonaink látogatnak hozzánk biztos, hogy kerül az asztalra  gulyásleves, vagy Jókai bableves, pincepörkölt, esetleg paprikás csirke, vagyis a magyar konyha nem túl lightos fogásai. De érdekes módon még a fittségét, súlyát és egészségét megszállottan őrző 70 éves Lizi nénikém is kitunkolja az utolsó falatokat. Anyu pincepörköltje isteni; vörösborból és kétféle hús (sertés-és marha) összefőzésével készül. Úgyhogy ezekkel a klasszikus hazai ételekkel itthon én már nem is próbálkozom.
Viszont nagy kedvenc lett nálunk az utóbbi években a szűzpecsenye Budapest raguval, vagy a borsos tokány.

 Borsos tokány (Tokány au poivre)

 A tokány, mint étel főleg a magyar konyhában szerepel. Nem is nagyon fordítják máshogy, vagy, ha igen, akkor talán a sautè a la hongroise, vagy hungarian stew névvel lehetne illetni. De szerintem felesleges. Csíkokra vágott húsból, pirított hagymából, fokhagymából, paradicsompüréből és fűszerekből áll.

 
Hozzávalók ezúttal:
60 dkg fehérpecsenye, 1 evőkanál mangalica zsír, 2 fej vöröshagyma, 3 duci gerezd fokhagyma, 2 evőkanál paradicsompüré, só, bors (tarkabors frissen őrölve, zúzva), egy csipetnyi őrölt kömény, vörösbor (kb. 1-1, 5 deci).

Köret: szalmaburgonya.

 Előkészületek: A húst 3-4 centis csíkokra vágom, a vöröshagymát apróra vágom.

 A mangalica zsíron az apróra vágott hagymát aranysárgára pirítom. Rászórom a húst és gyakori kevergetés mellett zsírjára pirítom. Hozzáadom az összezúzott fokhagymát, a törött borsot, a köményt és megsózom, majd felöntöm egy kevés vízzel.
A továbbiakban szakaszosan párolom, mindig egy kevés vizet aláöntve. Mikor a hús, már majdnem puhára párolódik (kb. 1, 5 óra múltán) ismét zsírjára pirítom, hozzáadom a paradicsompürét, felöntöm egy nagyon kevés vízzel és a borral. Lassan készre és sűrűre párolom.

Körete: hasábburgonya, de a sós burgonya is illik hozzá.

2008. március 18., kedd

Feketeerdő krémsajttorta


A Zuramnak két kedvenc tortája van, az egyik a feketeerdő, a másik a krémsajttorta. Most az utó szülinapi bulijára megpróbáltam a kettőt ötvözni. A krémsajttortát készíteni mindig hálás feladat; könnyű és gyors az összeállítása, a végeredmény pedig igencsak látványos.


Feketeerdő krémsajttorta

Hozzávalóka tésztához: 200 g kakaóos keksz (győri omlós) ledarálva vagy még a zacskójában egy sodrófával szétzúzva, 100 g olvasztott vaj.

Krémhez: 250 g natur krémsajt (Parmalat), 250 g  Philadelphia, (lehet csak Philadelphia, vagy Mascarpone is), 18 dkg cukor, 3 tojás, 3 evőkanál tejföl, 2 evőkanál étkezési keményítő, egy üveg magozott meggybefőtt, 1 zacskó piros gyümölcszselé


A tésztához a kekszmorzsát összemorzsoltam az olvsztott vajjal és kibéleltem vele egy 20 cm-es tortaforma alját és oldalát.
 A krémhez szétválasztottam a tojásokat, és a fehérjét egy evőkanál cukorral kemény habbá vertem.
Egy nagy tálba összekevertem a krémsajtokat a cukorral, a tojás sárgájával, a tejföllel, az étkezési keményítővel, majd beleforgattam a tojáshabot is.
3-4 evőkanál krémmel kikentem a torta alját, majd a pereme mellett körbetettem meggyszemekkel. Erre ráöntöttem az egész krémet és előmelegített sütőben kis lángon kb. 90 percig sütöttem. Az első 60 percre letakard a tetejét fóliával.

Megjegyzés: Volt már úgy, hogy a krémsajttortám 60 perc alatt is megsült. Akkor jó, amikor már nem lötyög a krém.

 Amikor kihűlt tetejét meggyszemekkel fedtem be és gyümölcszselével leöntöttem, amit meggylé hozzáadásával kevertem ki.

2008. március 9., vasárnap

Lazac sáfrányos, currys mártással


Az immáron jó egy hete tartó, naponta elfogyasztott csirkeaprólék- és hagymaleveseknek köszönhetően lassan erőre kap az ember. Úgyhogy most már a vitaminkoktélokon kívült volt kedvem rendes ételt is főzni és ebből adódóan a számítógépnél is egy kicsit elidőzni.


Hozzávalók: 50 dkg lazacfilé, 5-7 dkg vaj, 2 evőkanál finom liszt, 200 ml főző tejszín, só, tarka bors, snidling,curry-por, sárfrány, 1 evőkanál olívaolaj.

A lazacfilét 2-3 centiméteres szeletekre vágtam, lelocsoltam olívaolajal, csipetnyi sóval, frissen őrölt tarka borssal, és egy evőkanálnyi apróra vágott snidlinggel. 10  percig pácoltam, majd liszttel megszórtam. Egy serpenyőben a vajat felforrósítottam és rövid idő alatt átsütöttem rajta a lazac mindkét oldalát. Főzőtejszínt öntöttem hozzá, megszórtam bőségesen curry-porral, raktam bele egy csipetnyi sáfrányt és a szószt besűrítettem.

 Zöldséges barna rizzsel tálaltam.

2008. február 19., kedd

Palacsintás jóreggelt!

Mostanában a kásareggelik mellett nálunk otthon nagy kultusza van az amerikai palacsinta sütésének.
Kedvelem ezeket a lepényformákat, mivel a hagyományos magyar változathoz képest sokkal rövidebb idő alatt elkészülnek és nem lehet velük hibázni.



A hagyományos palacsinta - szégyen és gyalázat - nekem ritkán sikerül tökéletesre; megfelelően vékonyra, foltos karamellás színűre, úgy ahogy egykoron Juli nénikém sütötte a balatoni bologató meggyfa árnyékában. Ámbár igaz az is, hogy ő, olyan alaposan keverte ki részleteiben elmélyülve a tésztát, hozzáadagolva a tejet, mintha a Michelin-csillagosztó bizottság szállt volna ki hozzá, és az is igaz, hogy tojásból 5 volt a minimum és a tejből is elfogyott legalább egy liter...áh, de igazából nem is erről akartam beszélni.

Sokkal  inkább arról, hogy  elbuktam a Pancake day-t, a híres angolszász palacsinta napot. Nem ettem és terveimmel ellentétben nem is írtam aznap róla.

Február 5-én volt húshagyókedd, angolul  Shrove Tuesday és ezen a napon palacsintát, lepényféleséget illik/illene/kellene/kellett volna enni.  Valószínleg onnan ered ez a népies elnevezése, hogy bizonyos vidékeken tréfás futó versenyt rendeztek, ahol a résztvevők palacsintasütővel futották végig a távot, időnként feldobva a palacsintát.

Almás amerikai palacsinta

Hozzávalók: 1 csésze (2,5 decis) liszt, 1 kiskanál sütőpor, 1 evőkanál méz, 1 tojás, 1/3 csésze tej, 3 dkg olvadt vaj, 2 db alma, fahéj.

Összekeverem a hozzávalókat: a lisztet, a sütőport, tojást, mézet, a megolvasztott vajat, a tejet és belereszelem a héjától megtisztított almákat, fűszerezem fahéjjal. Serpenyőben kevés vajon lepényformákat sütök belőle. Juharsziruppal meglocsolva fogyasztom.

2008. február 1., péntek

Hogyan legyünk Nigella?

Az isten adta írói és gasztronómiai tehetségen kívül nem árt, ha jó családban születik az ember (pl. egy ex pénzügyminiszer  lányként),  oxfordi tanulmányokkal a háta mögött, jól megy férjhez és tehetős, támogató barátai vannak. Akik annak rendje és módja szerint  felkérik első  könyve megírására. Persze azért ez mind nem elég, mert ex pénzügyminiszter lányaként akár a TVPaprikán bontogathatnám szárnyaimat, mint ahogy azt A tikka titka c.műsorvezetője is teszi. Egy jó házasság sem biztos, hogy elég az üdvösséghez. A könyvkidó barát, pedig ritka, mint a fehér holló.
És persze minden sikernek megvan sajnos a maga hátul ütője, mert Nigella életében is volt elég személyes tragédia (édesanyja és testvére, és férje korai elvesztése). Úgyhogy lehet, hogy mégsem írígykedem annyira, és megelégszem a rajongói státusszal.



Nem tagadom, rajongója vagyok, már szinte a sprektumi kezdetek óta. Azóta gyűjtögetem a könyveit a How to eat-től a Feast-ig meg van mind. Ő az a szerző számomra, aki „megéri a pénzét”, mert a borsos árú szakácskönyveiért vaskos tartalmat is kapok. Bár igaz, ami igaz hogy a könyveiben említett magyar eredű receptek többnyire hatalmas tévedéseken alapulnak.

 Szóval csípem a főzési stílusát, különösen az édességeit, mert számomra sem lehet eléggé csokis és eléggé édes egy süti.

Ez a recept a How to be a domestic goddess című könyvéből való, ott Dense chocolate loaf cake néven szerepel, nem tudom, hogy ez a magyar fordításban pontosan hogyan jött át.

Én most leegyszerűsítve, csak így hívom. Bár akár lehetne Mr/Mrs Tökély is, mert annyira finom. Már önmagában is. De kalóriafalóknak vajjal, lemon curddel, vagy akár házi lekvárral is el tudom képzelni.



Csokis püspökkenyér

(Dense chocolate loaf cake)

225 g vaj, 375 g barna cukor, 2 tojás, 1 kiskanál vanília esszencia,  100 g étcsokoládé megolvasztva, 200 g liszt, 1 kisknál szódabikarbóna, 250 ml forró víz.
Sütőforma: 23x13x7

 A mikróba felolvasztottam az étcsokit, és felforraltam a vizet.

  Egy robotgéppel krémessé kevertem a puha vajat a barna cukorral. Ettől isteni karamellás jellege lett, aztán egyenként hozzákevertem a tojásokat és a vanilia kivonatot is. Fakanállal hozzákevertem a megolvasztott csokoládét.

A lisztet összekevertem a szódabikarbónával, majd a liszt és a meleg víz kanalankénti adagolásával öszekevertem a masszával.

Vajjal, liszttel kikentem a formát és előmelegítet sütőben kb. 45-50 percig sütöttem; 30 percet közepes (kb. 190 fok) fokozaton, majd a maradék időt kisebben (kb. 170 fok).

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails