Palacsintás jóreggelt!

Mostanában a kásareggelik mellett nálunk otthon nagy kultusza van az amerikai palacsinta sütésének.
Kedvelem ezeket a lepényformákat, mivel a hagyományos magyar változathoz képest sokkal rövidebb idő alatt elkészülnek és nem lehet velük hibázni.

A hagyományos palacsinta - szégyen és gyalázat - nekem ritkán sikerül tökéletesre; megfelelően vékonyra, foltos karamellás színűre, úgy ahogy egykoron Juli nénikém sütötte a balatoni bologató meggyfa árnyékában. Ámbár igaz az is, hogy ő, olyan alaposan keverte ki részleteiben elmélyülve a tésztát, hozzáadagolva a tejet, mintha a Michelin-csillagosztó bizottság szállt volna ki hozzá, és az is igaz, hogy tojásból 5 volt a minimum és a tejből is elfogyott legalább egy liter...áh, de igazából nem is erről akartam beszélni.

Sokkal  inkább arról, hogy  elbuktam a Pancake day-t, a híres angolszász palacsinta napot. Nem ettem és terveimmel ellentétben nem is írtam aznap róla.

Február 5-én volt húshagyókedd, angolul  Shrove Tuesday és ezen a napon palacsintát, lepényféleséget illik/illene/kellene/kellett volna enni.  Valószínleg onnan ered ez a népies elnevezése, hogy bizonyos vidékeken tréfás futó versenyt rendeztek, ahol a résztvevők palacsintasütővel futották végig a távot, időnként feldobva a palacsintát.

Almás amerikai palacsinta

Hozzávalók: 1 csésze (2,5 decis) liszt, 1 kiskanál sütőpor, 1 evőkanál méz, 1 tojás, 1/3 csésze tej, 3 dkg olvadt vaj, 2 db alma, fahéj.

Összekeverem a hozzávalókat: a lisztet, a sütőport, tojást, mézet, a megolvasztott vajat, a tejet és belereszelem a héjától megtisztított almákat, fűszerezem fahéjjal. Serpenyőben kevés vajon lepényformákat sütök belőle. Juharsziruppal meglocsolva fogyasztom.

Hogyan legyünk Nigella?

Az isten adta írói és gasztronómiai tehetségen kívül nem árt, ha jó családban születik az ember (pl. egy ex pénzügyminiszer  lányként),  oxfordi tanulmányokkal a háta mögött, jól megy férjhez és tehetős, támogató barátai vannak. Akik annak rendje és módja szerint  felkérik első  könyve megírására. Persze azért ez mind nem elég, mert ex pénzügyminiszter lányaként akár a TVPaprikán bontogathatnám szárnyaimat, mint ahogy azt A tikka titka c.műsorvezetője is teszi. Egy jó házasság sem biztos, hogy elég az üdvösséghez. A könyvkidó barát, pedig ritka, mint a fehér holló.
És persze minden sikernek megvan sajnos a maga hátul ütője, mert Nigella életében is volt elég személyes tragédia (édesanyja és testvére, és férje korai elvesztése). Úgyhogy lehet, hogy mégsem írígykedem annyira, és megelégszem a rajongói státusszal.

Nem tagadom, rajongója vagyok, már szinte a sprektumi kezdetek óta. Azóta gyűjtögetem a könyveit a How to eat-től a Feast-ig meg van mind. Ő az a szerző számomra, aki „megéri a pénzét”, mert a borsos árú szakácskönyveiért vaskos tartalmat is kapok. Bár igaz, ami igaz hogy a könyveiben említett magyar eredű receptek többnyire hatalmas tévedéseken alapulnak.

 Szóval csípem a főzési stílusát, különösen az édességeit, mert számomra sem lehet eléggé csokis és eléggé édes egy süti.

Ez a recept a How to be a domestic goddess című könyvéből való, ott Dense chocolate loaf cake néven szerepel, nem tudom, hogy ez a magyar fordításban pontosan hogyan jött át.

Én most leegyszerűsítve, csak így hívom. Bár akár lehetne Mr/Mrs Tökély is, mert annyira finom. Már önmagában is. De kalóriafalóknak vajjal, lemon curddel, vagy akár házi lekvárral is el tudom képzelni.

Csokis püspökkenyér

(Dense chocolate loaf cake)

225 g vaj, 375 g barna cukor, 2 tojás, 1 kiskanál vanília esszencia,  100 g étcsokoládé megolvasztva, 200 g liszt, 1 kisknál szódabikarbóna, 250 ml forró víz.
Sütőforma: 23x13x7

 A mikróba felolvasztottam az étcsokit, és felforraltam a vizet.

  Egy robotgéppel krémessé kevertem a puha vajat a barna cukorral. Ettől isteni karamellás jellege lett, aztán egyenként hozzákevertem a tojásokat és a vanilia kivonatot is. Fakanállal hozzákevertem a megolvasztott csokoládét.

A lisztet összekevertem a szódabikarbónával, majd a liszt és a meleg víz kanalankénti adagolásával öszekevertem a masszával.

Vajjal, liszttel kikentem a formát és előmelegítet sütőben kb. 45-50 percig sütöttem; 30 percet közepes (kb. 190 fok) fokozaton, majd a maradék időt kisebben (kb. 170 fok).