Narancsos, csokis muffin

Hozzávalók:

    * 225 g liszt,
    * negyed kiskanál sütőpor,
    * negyed kiskanál szódabikarbóna,
    * 125 g megolvasztott vaj,
    * 15 dkg cukor,
    * 2 tojás,
    * egy narancs leve és reszelt héja,
    * 100 ml joghurt,
    * 100 g csokoládépasztilla.

A csokoládémázhoz:

    * 100 g étcsokoládé,
    * egy kiskanál olaj.

Elkészítés:

Keverd össze a lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát és a sót. Egy másik tálban keverd össze a tojást a cukorral. Öntsd hozzá a megolvasztott vajat, a kefirt, egy narancs levét és reszelt héját.
Add hozzá a csokoládépasztillákat, keverd el, és kanalazd a muffinformába. Előmelegített sütőben 25 perc alatt süsd készre.
Amikor kihűlt, a tetejét kend meg olvasztott csokoládéval. Ehhez egy kiskanál olaj hozzáadásával mikrohullámú sütőben vagy gőz fölött olvaszd fel az étcsokoládét.

Almáspite muffin

Hozzávalók:

    * 15 dkg liszt,
    * 15 dkg barna cukor,
    * fél kiskanál sütőpor,
    * fél kiskanál szódabikarbóna,
    * 2 tojás,
    * 2-3 evőkanál tej,
    * 125 g megolvasztott margarin,
    * 2 darab édes alma,
    * 10 dkg dió apró darabokra zúzva,
    * 1 kiskanál fahéj.


A mascarponekrémhez:

    * 250 g mascarpone,
    * 80 g puha margarin,
    * 3-4 evőkanál porcukor.


Díszítése: porcukorral összekevert darált dió.

Elkészítés:

A muffinformákat vajazd ki, majd szórd meg liszttel, vagy béleld ki a formát papírkapszulával.
Hámozd meg az alma héját, a húsát vágd fel apró kockákra.
A lisztet keverd össze a sütőporral, a szódabikarbónával, egy csipetnyi sóval, fahéjjal.
Add hozzá a durvára darabolt diót és a kockára vágott almát.
A cukrot keverd habosra a tojásokkal, add hozzá a felolvasztott, puha vajat és 2-3 evőkanál tejet. Ezt fakanállal keverd össze a lisztes keverékkel, forgasd át, és kanalazd a muffinformákba. A formát csak a 2/3 részéig töltsd meg, különben a tészta túlságosan kidagad a formából.
200 fokra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt elkészül. Végezz tűpróbát.
Amikor kihűlt, kend meg vajas mascarponekrémmel. Ehhez a puha margarint keverd össze a mascarpone sajttal, ízesítsd 2-3 evőkanál porcukorral. A tetejét szórd meg porcukorral elkevert darált dióval.
Fogyasztásig tárold a hűtőben.

Duplacsokis muffin

Hozzávalók:

• 300 g liszt,fél kiskanál szódabikarbóna,egy csipetnyi só,125 g margarin (szoba-hőmérsékletű), 20 dkg cukor,3 egész tojás,100 g étcsokoládé,100 g kefir

Csokoládés mascarponekrém:

• 250 g mascarpone,100 g puha margarin,3 kiskanál keserű kakaópor,3-4 evőkanál porcukor

Elkészítés:

Először készítsd el a krémet.
A puha margarint keverd össze a mascarpone sajttal, ízesítsd 2-3 evőkanál porcukorral és egy-két evőkanál keserű kakaóporral. Tedd be a hűtőszekrénybe néhány órára pihenni.
A muffinformákat vajazd ki, majd szórd meg liszttel vagy béleld ki papírkapszulával. A lisztet keverd össze a sütőporral és egy csipetnyi sóval.
A cukrot keverd krémesre a tojásokkal. A vajat és az étcsokoládét olvaszd fel mikrosütőben vagy gőz fölött, és keverd el a cukros tojással. Fakanállal forgasd a lisztes keverékhez, és a tésztát kanalazd a muffinformákba. A formákat csak a 2/3 részéig töltsd meg.
200 fokra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt elkészül. Végezz tűpróbát.
Hagyd a muffinokat kihűlni, majd a csokis mascarponekrémet tortadíszítő segítségével nyomd a süti tetejére. Díszítheted kókuszreszelékkel.
Fogyasztásig tárold a hűtőben.

Gesztenyés muffin

Hozzávalók:

    * 300 g liszt,
    * fél kiskanál szódabikarbóna,
    * egy csipetnyi só
    * 125 g margarin (szoba-hőmérsékletű),
    * 15 dkg barna cukor,
    * 2 egész tojás,
    * 125 g gesztenyemassza,
    * 5 dkg aszalt meggy vagy áfonya,
    * 5 dkg csokoládépasztilla,
    * 5 dkg kókuszreszelék,
    * 1 dl tej.

Elkészítés:

Az aszalt gyümölcsöt locsold le kevés forró vízzel, és hagyd ázni benne.
A muffinformákat vajazd ki, és szórd meg liszttel vagy béleld ki papírkapszulával. A lisztet keverd össze a szódabikarbónával, a kókuszreszelékkel és egy csipetnyi sóval.

A cukrot keverd krémesre a tojásokkal. Reszeld bele a gesztenyemasszát. A tészta állagán kevés tej hozzáadásával lazíthatsz. Ezt a masszát fakanállal forgasd a lisztes keverékhez. Szórd bele a lecsöpögtetett aszalt meggyszemeket, a csokoládépasztillát, és a tésztát kanalazd a muffinformákba. A formákat töltsd meg 2/3 részig.

200 fokra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt elkészül. Végezz tűpróbát.

Tiramisu muffin

Hozzávalók:

    * 15 dkg liszt,
    * 15 dkg barna cukor,
    * fél kiskanál sütőpor,
    * fél kiskanál szódabikarbóna,
    * 2 tojás,
    * 2-3 evőkanál tej,
    * 125 g megolvasztott margarin,
    * 0,5 dl kávé,
    * 1 kiskanál neszkafépor,
    * rum.
A mascarponekrémhez:

    * 250 g mascarpone,
    * 3-4 evőkanál porcukor,
    * keserű kakaópor.

Elkészítés:

A muffinformákat vajazd ki, majd szórd meg liszttel vagy béleld ki papírkapszulával. A lisztet keverd össze a sütőporral, a szódabikarbónával, egy csipetnyi sóval és a neszkaféval. A cukrot keverd habosra a tojásokkal, add hozzá a felolavasztott, puha vajat és a főzött kávét. A tésztát lazíthatod egy-két evőkanál tejjel. Fakanállal keverd el a lisztes keverékkel, forgasd át, és kanalazd a muffinformákba. Töltsd meg a formákat 2/3 részig.
200 fokra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt elkészül. Végezz tűpróbát.

Amikor kihűlt, locsold meg egy kevés rummal, majd kend be a tetejét a mascarponekrémmel. Ehhez keverd össze a krémsajtot a porcukorral, kend rá a muffin tetejére, és szórd meg keserű kakaóporral.

Fogyasztásig tárold a hűtőben.

Karácsonyi muffinok-5 varázslatos recept

Megjelent: Nők Lapja Cafe
Karácsonyi muffinok - 5 varázslatos recept

Finomak, illatosak, és egyszerűen nem lehet megunni számtalan variációjukat. Kedvenc süteményeid íze egy receptben, gyorsan elkészíthető formában!
receptek

   
Rövid útmutató a muffin sütéséhez

    * A muffinformát elég kétharmad részig megtölteni, különben szétfolyik, és nem lesz kupola alakú a teteje.
    * A sütőt melegítsd elő.
    * Az üresen maradt muffinformába mindig tölts vizet.
    * A sütés első 15 percében ne nyisd ki a sütő ajtaját, különben a tészta összeesik.
    * A receptben megadott sütési idő előtt egy-két perccel már végezhetsz tűpróbát; nem mindegyik sütő süt egyformán, valamelyik gyengébb, valamelyik erősebb, típusától és korától függően.
    * A sütés után hagyd a levegőn pihenni a muffint néhány percig, így könnyebben kijön majd a formából.
    * A krém nélküli muffinokat tárold légmentesen záródó dobozban, így sokáig friss marad.
    * A nyers tészta jól fagyasztható: a tésztát töltsd formába, majd tedd a fagyasztóba, amikor megfagyott, vedd ki a formából a fagyos sütit, és a továbbiakban zacskóba átcsomagolva tárold.

    * Tiramisu muffin
    * Gesztenyés muffin »
    * Duplacsokis muffin »
    * Almáspite muffin »
    * Csokoládés narancsos muffin »

Banános, csokoládés dzsem

Ági banános csokis sütijét nézegetve eszembe jutott (naná, hogy megsütöm!; meg, hogy két gyerek mellett mennyi finomság készítésére van még ideje! Bezzeg nekem, anno eggyel, szerintem ez idő tájt még ülni sem tudtam rendesen…de ez nem is ide tartozik)…Szóval eszembe jutott egy isteni házi készítésű csokis-banános dzsem, amit én még augusztusban, a nagy lekvárfőző korszakomban késztettem, de idő hiányában még nem tettem fel a blogra.

A recept nagy előnye, hogy egész évben aktuális!

Banános, csokoládés dzsem

Hozzávalók: (400 ml-hez): 300g bananán kb. 3.4 nagyobb darab,210 g cukor, 80g étcsokoládé, 20 ml rum,
100 ml víz

A banánt karikára vágtam, megszórtam cukorral, felöntöttem vízzel és folytonos kevergetés mellett (fakanállal) rotyógósra forraltam. Ekkor botturmix segítségével pürésítettem, majd visszatettem a tűzre, hogy még egyet rottyanjon. Beletördeltem a csokoládét, meglocsoltam rummal és átkevertem.

2 x 200 ml-es sterilizált üvegbe töltöttem és lezártam.

Hűvös helyen 3 honapig  tárolható.Felbontás után mindenképpen hűtőszekrényben kell tárolni. Ekkor már csak nagyjából egy hétig áll így el.

A baklavák földjén járva

Ez most ismétlés lesz; szeretném néhány kedvencemet a korábbi Marmalade-ról ide áthozni. Most Görögországé lesz a főszerep. Beszámoló 2008-ból!

Hogy őszinte legyek meglehetősen nehezemre esik a hideg, őszi, szorgos hétköznapokba visszarázódni, azok után, hogy pár napja jöttünk haza a Baklavák földjéről, vagyis Görögországból, egészen pontosan Rodoszról, ahol még javában dúl a kánikula, és olyan jól esett a pihenés!



Sikerült most úgy (késő) nyaralni, mint még eddig soha és megvalósíani a teljes nihil állapotát: pancsolás a tengerbe reggel és késő délután, délben pedig szieszta. Úgy látszik a 14 hónapos lányom a passzív pihenés elsajátítására is megtanított minket, Őegyébként mindig jóízűen durmult a tenger partján, majd fölébredve természetesnek vette a lubickolást.

(Tavaly télen a sütőtököt szerettette meg velünk. Amikor a hozzátáplálását a sütőtökkel elkezdtük, olyan jóízűen ette, hogy a Zuram és Jómagam, akik eddig leéltük az életünket annélkül, hogy a sütőtököt szeretnénk, kis hijján összevesztünk a  maradék falatokon és  hónapokon át rendszeresen vásároltuk és ettük, hogy kétszer harminc évnyit bepótoljunk belőle és elsirattuk a szezon végét; kész csoda, hogy be nem sárgultunk.)

Ebből adódóan a szigetből a fővárosán és népszerű üdülőelyén Falirakin kívül semmit sem láttunk. Mindegy legalább lesz miért egyszer visszamenni.

Gasztronómiai szempontból viszont kifejezetten csalódás volt Rodosz! Úgylátszik, hogy a 15 évnyi látogatások során most már tele ettem magam a görög konyhából!

Vártam a török konyha behatásait, de igazából a néhány unalomig evett görög specialitáson kívül, szinte semmi újat nem kaptam. Így hát ettük a csirke gyrost, a sertésszuvlakit, a bárány kebabot, muszakát, sztifádót, de most valahogy nem érintett meg a görög konyha csodálatos ízletes egyszerűsége.

Volt baklava, és csokis baklava is, meg fánk, amit „sugar rings”nek hívtak, de nagyon hiányoltam kedvencemet a galatobourekot, a friss halvast, vagy a szirupos diós piskótát.

Én szinte a görög konyhán nőttem fel, utazásaim során mindig tanultam valami újat; Krétán a zöld fűszerek változatos és bátrabb használatát, hogy locsoljak meg mindent citromlével a sült burgonyától kezdve a zöldségeken át a húsokig. Korfun meglestem a szirupos édességek titkát, hogy ebben a kategóriában nem csak a baklava, vagy a Kataifi létezik, és hogy borecetből milyen isteni szószokat, szaftokat lehet kreálni, a Peloponnészon a halak ízletes fűszerezését, és hogy a legjobb olívaolaj a testes, karakteres Kalamata (bocsánat az olasz rajongóktól).

Úgyhogy gasztronómiailag egy kicsit keserű szájízzel, de néhány doboz krétai kakukkfű mézzel és szamoszi likőrborral tértem haza.

szieszta:

Joghurtos, kakaós szelet

Esős idő, lázas gyerek és egy kis idő „Marmalade”ra.

Kicsit hosszabbra sikeredett a nyárvégi eltünésem a blogtól, és ez sajnos nemcsak az írásra, hanem az olvsásra is vonatkozik. Még a kedvenceimet is csak a szemem sarkából inkább csak címszavak és fotók szintjén tudtam nyomonkövetni. Pedig sütöttem, főztem, csak megörökíteni nem volt időm. És volt olyan időszak is  amikor viszont kevesebbet sürögtem-forogtam a konyhában és többet a fogászati rendelőben.

A nem tudatos elvonókúra az édességevésemre is kiterjed, meg is lett a következménye, mínusz 2-3 kiló.

Ezt a „veszteséget” egy gyors desszerttel kellett kompenzálnom. Amihez a házi lekvár remekül illik.

             Joghurtos, kakaós szelet  

 Hozzávalók: 220 g liszt, fél kiskanál szódabikarbona, fél kiskanál só, 5 evőkanál kakaópor, 100 g puha margarin,

25 dkg cukor,  2 tojás, 80 ml víz, 200 ml natur joghurt.

 Egy lábosban összedolgoztam a lisztet, a sót, a szódabikarbonát és a kakóport.
A puha vajat robotgéppel krémesre kevertem a cukorral, majd a tojásokkal. Ebbe bekevertem a joghurtot és összedolgoztam a kakós liszttel. A tészta állagát a vízel javítottam.
 Kivajazott, kilisztezett püspökkenyérformában 55-60 percig sütöttem, úgy, hogy az első tíz percben kicsit erősebb lángon (kb. 190 fok), majd csökkentettem 170-180 fokra.

Banános-kókuszos zabkása

Egy titkos hozzávalóval, amit Vegagyereknél is olvastam. Ő pedig valószínűleg Lugosi Dórától merítette az ötletet. Ez a titkos hozzávaló nem más, mint szezámmag és lenmag (egyenlő arányban) kávédarálón megdarálva, és ebből az őrleményből egy-egy kiskanálnyi az elkészült kásába keveverve. Kásán kívül lehet még a főzeléket is dúsítani vele, vagy a reggeli müzlibe belekeverni.
Így kálciumot és omega-3 zsírsavat is juttank észrevétlenül a szervezetünkbe.

Banános-kókuszos zabkása

Hozzávalók 2 fő részére: 5 evőkanál zabkorba, 2,5-3 dl víz, 3-4 evőkanál kókuszreszelék, 1 banán, 1 evőkanál méz, juharszirup.

Egy lábosba forrald fel a vizet, majd kanalazd bele a zabkorpát. Annyit, amennyit a víz felvesz. Ez egy bögre vízhez kb. 4-5 evőkanálnyi. Szórd bele a kókuszreszeléket és add hozzá a mézet.
Ennyi idő alatt már jól megszívta magát a zabkorba, olyan lesz, mint egy sűrű tejbegríz. Le is veheted a tűzről.
A tálka alját béleld ki néhány banándarabkával, kanalazd rá a zabksát, tetejére mehet ismét néhány szem banánkarika. Ízlés szerint az édesszájuak (mint mi) csurgathatnak még rá juharszirupot, vagy mézet.

Levendula zselé

Nomen est omen; ha már marmalade, akkor egy kis lekvárhiradó a konyhámból.

Utoljára 2003-ban, illetve 2004-ben élveztem ennyire a befőzést, mint most. Olyan hatalmas adagokat termeltem, hogy még most is találok a kamrámban egy-egy lekvárt abból az időszakból. Akkori lelkesedésemre jellemző volt, hogy a macerásabb csipkebogyó és a gesztenyelekvár készítésétől sem rettentem el.
Most inkább a kis szériaszámokra törekszem. Viszont igyekszem minél többféle verziót kipróbálni.
A málnaszezont hagytam elúszni, az epret úgyszintén. Van még ugyanis egy-két üvegnyi a zöldborsos eperlekvár tavalyi szériájából.
De a sárgabarack befőzéséből jól állok, és elkészítettem már néhány üveg erdeigyümölcsös-almás dzsemet is.

Zselével eddig azonban még nem volt dolgom, ideje volt, hogy egy pikáns ízkombinációval kezdjek. A levendulával már tavaly óta kísérletezem, most viszont úgy érzem, hogy megtaláltam a legjobb ízkombinációt vele.

Levendula zselé

 Hozzávalók: 500 g alma héjától megtisztítva, kimagozva, cikkekre vágva, egy maroknyi feketeszeder, 8 ág levendula virág, 5 dl víz, 550 ml gyümölcsléhez, 400 g cukor.
A hozzávalókat egy lábosba teszem és 40-45 percig főzöm, forralom. Egy hosszúkás üveget előészítek, ráteszem a csőrös töltőformát (most nem jut eszembe a tisztességes neve) gézzel kibélelem, és rázúdítom levestül, gyümölcsöstül a pépet.Ez egy éjszaka alatt szépen lecsöpög. Másnap reggel még egy picit fakanállal kinyomkodom belőle a maradék levet.
A tiszta gyümölcslét cukorral összeforralom. Előkésztett meleg üvegbe töltöm. A szokásos módon dunsztolom, törölközővel bebugyolálom és egy éjszakát így hagyom.

Ebből a menyiségből nekem  5,5 dl lett.

Snickers Pie

Családunk tele van makacs kosokkal és konok bikákkal, úgyhogy 8 nap alatt 4 ünnepi tortát, és 3 tepsis sütit sütöttem.
Aztán következett egy kis szusszanás, majd szombaton sikerült egy egyszerű mandulás, narancsos portugál sütit elbaltáznom; ilyen „szalonnás” állagú sütit még kezdő koromban sem produkáltam.

Na de aztán a renomémat sikerült anyák napjára vissza szereznem ezzel csodás sütivel, aminek a receptjét Alpineberrytől kölcsönöztem. A Snickers pie elkészítése egyszerű, kezdőknek is ajánlom, mert látványos és finom, úgyhogy a siker garantált.

Minimális változtatásokat azért végeztem a recepten:

-         Mivel nem szeretem annyira a Snickers szeletet, helyette peanut buttert (sósmogyoró krém) használtam.

-         A vanília esszenciát kihagytam.

-         A csokimázhoz tortabevonót használtam, amit egy kevés olajjal higítottam, míg az eredeti recept félédes csokoládé és 3 evőkanál tejszín összeolvasztását javasolja a torta tetejére.

Snickers Pie

 Tésztaalap: 2 csésze (2,5 decis csésze az alap) darált háztartási keksz, 2-3 evőkanál barna cukor, 120 g vaj, megolvasztva.
Csokis réteg: 120 g vaj, 100 g étcsokoládé, 5 evőkanál liszt, 1 kiskanál keserű kakaópor, ½ kiskanál sütőpor, ½ csésze cukor, 1 egész tojás, 1 tojás sárgája, 1 kiskanál vanília esszencia.

2-3 db snickers szelet szétnyomkodva, vagy 3-4 evőkanál peanut butter.
 Krémsajtos réteg: 250 g mascarpone (eredetileg 150 g), ½ csésze cukor (eredetileg 1/3 g), 1 egész tojás, 1 tojás fehérje, 1 kiskanál vanília esszencia.
Bevonat: 100 g ét tortabevonó, 2 evőkanál olaj.

 A tésztaalaphoz a darált kekszet összekevertem a barna cukorral és az olvasztott vajjal, majd kibéleltem vele egy kerek pite-tál alját és oldalát. Előmelegített sütőbe, alacsony hőfokra 5 percre betettem.
 A csokis krémhez mikroba, összeolvasztottam a vajat és az étcsokoládét. (Eredetileg gőz fölött kellene)
Összekevertem egy tálkába a lisztet, a kakaóport és a sütőport. Habverővel krémessé kevertem a tojásokat a cukorral. Majd a kakaós liszthez hozzáöntöttem a cukros tojásokat és a kihűlt vajas étcsokoládét. Átkevertem és a tésztára öntöttem, sütőbe téve 15 percig sütöttem.
 Hagytam kihűlni (kb 10 perc) majd a tetejére sósmogyoró krémet kanalaztam. Nem összefűggően, hanem pöttyökbe.(Eredetileg snickers szeletet kell a csokis réteg tetején szétszórni.)
 A krémsajtos réteghez a két tojás fehérjét a cukor felével habbá vertem.  Hozzákanalaztam a mascarpone sajtot és maradék cukrot. Majd a tojás sárgáját.  Ráöntöttem a csokis krémre és visszatettem a sütőbe. Nekem úgy 25-30 perc sütés kellett ahhoz, hogy a krémsajtos réteg ne remegjen már úgy mint a kocsonya és szilárd legyen, míg az eredeti recept – ha jól emlékszem – 15 perc sütést ajánl.

 Amikor elkészült hagyom hűlni, majd a tetejét csokis réteggel vonom be. Ehhez a mikróba 1-2 evőkanál olaj hozzáadásával felolvasztottam a tortabevonót.

Almás, diós házi kenyér mediterrán reggelihez

A kenyérsütő-projektet azóta hanyagoltam  mióta a keblemen melengetett és sokat gondozott rozskovászom meglehetesőn háládatlannak bizonyult és idő előtt kimúlt. Éppen akkor, amikor véget ért az egyhetes babusgatás és neki álltam volna kenyeret sütni.
De sebaj, mert egy bio kis- és nagyker boltban beszereztem egy fél kilós rozskovász-port, úgyhogy most kedvemre sütögethetem a kovászos kenyereket.

Valahogy ez idáig nem voltam megelégedve a korábbi rozs (rozsos)kenyereimmel; az állagát mindig túl morzsásnak találtam. De ez a variáció, a rozs, a tönköly- és a fehér liszt keveréke, egy kis pirított dióval és párolt almával megspékelve igazán kedvemre/fogamra való eredményt produkált!
Az ötletet miszerint alma, dió és rozsliszt jól megfér egymással egy kenyeres blogban olvastam korábban, de almabor és 40 dkg friss kovász hiányában erősen átkonvertáltam azt. Amihez azért a rozskovász-por használati utasítása is erős iránymutatást nyújtott.

Almás, diós kenyér

30 dkg univerzális búzaliszt, 8 dkg tönkönyliszt, 8 dkg rozsliszt, 1 evőkanál sikér, 1 evőkanál tejsavópor, 2 evőkanál rozskovász-por, 2 g friss élesztő, Kb. 3,5-4 deci víz, 1 kiskanál méz, 2 lapos kiskanál só, 3 evőkanál almaecet, 2/3 bögre dió, 1 db alma


Előkészület: az élesztőt a mézzel és kb 80 ml meleg vízzel felfuttattam.

A diót száraz serpenyőben megpörköltem, majd egy mozsárba nagyobb darabokra zúztam. Az alma héját megpucoltam és húsát lererszeltem, majd megpároltam. Félretettem hűlni .Majd kifacsartam a levét.

A búzalisztet elkevertem a rozsliszttel és a tönkölyliszttel. Hozzáadtam a javító anyagokat a sikért és a tejsavóport. Jöhetett hozzá a rozskovász és a megfuttatott élesztő ás a só. A robotgépemmel dagasztottam, közben hozzáöntöttem a vizet is. Nagyjából még 3 deci mehetett hozzá. És az almaecetet is.

Úgy15 perc dagasztás után, amikor már kezdett a tészta hólyagosodni félretettem meleg helyre.

1,5 óra után már jókorára megnőtt. Megszórtam a dióval, és a reszelt almával. Kézzel kicsit átdolgoztam és kiolajozott formába tettem. Meleg helyen újabb 30-40 percig pihentettem, majd forró sütőben  (egy kicsit vízzel begőzöltem) 45 percig sütöttem.

 Feta sajttal, olíva bogyóval és paradicsommal egyszerű mediterrán reggelinek is bevált.

Ha én bor lennék…

 Egy rosé/syrah érdeklődik Ági alakjába bújva...
Nem tartom magam borszakértőnek, ráadásul csak alkalmi kortyoló vagyok, pedig tisztában vagyok azzal, hogy egészségünk védelmében ajánlatos lenne esténként legalább egy deci jó minőségű száraz vörösbort eliszogatni.
 Ennek ellenére én bizonyára édes és fehér bor lennék. Mint Szeremley Huba késői szüretelésű Badacsonyi Zeusza. A Balatonhoz és Badacsony vidékéhez nagyon erős érzelmi szálakkal  kötődöm, még abból az időből, amikor órákat töltöttem el az öregleshegyi bólogató meggyfa árnyékában és amikor a világ tökéletesen kerek volt, mert körülöttem lehetett mindenki akit szeretek.
És még a késői szüret is találó, mert ha valaki, akkor én tényleg a későn érő típusba tartozom. Nem is szerettem annyira tizenévesnek lenni, és a huszas éveim elejét is elpazaroltam…
Egy másik, megmagyarázhatatlan kötődés viszont Görögoszághoz fűz, úgyhogy még úgynevezett likőrborként, vagy mazsolaborként is eltudnám képzelni borpárlatú életem, Samos, esetleg Patras vidékéről. Természetesen fehéren és mézédesen.

Kiváncsi lennék Kicsi Vu és Piszke válaszára.

Csokis béles

Ez egy NLC-s fórumról származó gyöngyszem, ilyen módon roppant nehéz a valós eredetét fellelni. Ha jól emlékszem én Sherpa tollából olvastam róla, mint Ükmamám csoki-bélese. De ezen a néven, még más oldalakon is megtalálható. Csak ajánlani tudom mindenkinek, nálunk egy hét alatt kétszer is megsütésre került.  Igazán omlós, rendkívül ízletes és rövid idő alatt összeállítható fogás.

Csokis béles

Hozzávalók a tésztához: 25 dkg vaj, 25 dkg liszt, 1 tojássárgája, fél marék cukor (nálam 2-3 evőkanál), tejföl (ez nálam kb. 3 evőkanál volt.)
A töltelékhez:  25 dkg porcukor, 6 tojás, 15 dkg puhított csoki (nálam 7 dkg étcsoki, + 2 evőkanál keserő kakaópor), 15 dkg darált dió.

A puha vajat a liszttel elmorzsolom és hozzákeverem a tojássárgáját, a cukrot, és a tejfölt is. Könnyű tésztává gyúrom. Fél órára hűtőszekrénybe teszem.
A 6 tojást szétválasztom és a fehérjéket 1 evőkanál porcukorral kemény habbá verem.( összesen 7 tojásfehérjét, mert hozzáadom azt, ami a tésztájából kimaradt.)

A töltelékhez a porcukrot habosra keverem a tojások sárgájával. Majd hozzáadom a mikróba felolvasztott étcsokit, (+ kakaóport), a darált diót és beleforgatom a tojások keményre felvert habbját.
A tésztát kettéosztom, kinyújtom és felével kibélelek egy közepes méretű vajjal, liszttel előkészített tepsit. Ráöntöm a tölteléket, majd befedem a maradék tésztával. Egy-két helyen villával átszurkálom és nagyjából 180 fokon 35-40 percig sütöm.

Magyar ízek: Borsos tokány (VKF!XIV.)

Sikerült úgy összezsúfolni a tennivalóimat, hogy alig van időm még magamra is. De a VKF! Maci által meghirdetett fordulóját ezúttal ki nem hagynám.
Az igaz, hogy most már a határidők miatt túltengő feszültségemben kiborítom az egész családomat, de ha nincs határidőm, akkor meg azért.
 Szóval magyaros ízek. Ezeken nőttem fel, anyukám csodálatosan tudja elkészíteni a magyar konyha remekeit. És számomra is egy jó kis csirkeaprólék-leves, paprikás csirke kovi ubival, vagy a tojásos nokedli a non plusz ultra. Imádom a krumplistésztát, a mátrai borzast, de még a pacalpörköltet is.

 Amikor bajor rokonaink látogatnak hozzánk biztos, hogy kerül az asztalra  gulyásleves, vagy Jókai bableves, pincepörkölt, esetleg paprikás csirke, vagyis a magyar konyha nem túl lightos fogásai. De érdekes módon még a fittségét, súlyát és egészségét megszállottan őrző 70 éves Lizi nénikém is kitunkolja az utolsó falatokat. Anyu pincepörköltje isteni; vörösborból és kétféle hús (sertés-és marha) összefőzésével készül. Úgyhogy ezekkel a klasszikus hazai ételekkel itthon én már nem is próbálkozom.
Viszont nagy kedvenc lett nálunk az utóbbi években a szűzpecsenye Budapest raguval, vagy a borsos tokány.

 Borsos tokány (Tokány au poivre)

 A tokány, mint étel főleg a magyar konyhában szerepel. Nem is nagyon fordítják máshogy, vagy, ha igen, akkor talán a sautè a la hongroise, vagy hungarian stew névvel lehetne illetni. De szerintem felesleges. Csíkokra vágott húsból, pirított hagymából, fokhagymából, paradicsompüréből és fűszerekből áll.

 
Hozzávalók ezúttal: 60 dkg fehérpecsenye, 1 evőkanál mangalica zsír, 2 fej vöröshagyma, 3 duci gerezd fokhagyma, 2 evőkanál paradicsompüré, só, bors (tarkabors frissen őrölve, zúzva), egy csipetnyi őrölt kömény, vörösbor (kb. 1-1, 5 deci).

Köret: szalmaburgonya.

 Előkészületek: A húst 3-4 centis csíkokra vágom, a vöröshagymát apróra vágom.

 A mangalica zsíron az apróra vágott hagymát aranysárgára pirítom. Rászórom a húst és gyakori kevergetés mellett zsírjára pirítom. Hozzáadom az összezúzott fokhagymát, a törött borsot, a köményt és megsózom, majd felöntöm egy kevés vízzel.
A továbbiakban szakaszosan párolom, mindig egy kevés vizet aláöntve. Mikor a hús, már majdnem puhára párolódik (kb. 1, 5 óra múltán) ismét zsírjára pirítom, hozzáadom a paradicsompürét, felöntöm egy nagyon kevés vízzel és a borral. Lassan készre és sűrűre párolom.

Körete: hasábburgonya, de a sós burgonya is illik hozzá.

Feketeerdő krémsajttorta

A Zuramnak két kedvenc tortája van, az egyik a feketeerdő, a másik a krémsajttorta. Most az utó szülinapi bulijára megpróbáltam a kettőt ötvözni. A krémsajttortát készíteni mindig hálás feladat; könnyű és gyors az összeállítása, a végeredmény pedig igencsak látványos.

Feketeerdő krémsajttorta

Hozzávalóka tésztához: 200 g kakaóos keksz (győri omlós) ledarálva vagy még a zacskójában egy sodrófával szétzúzva, 100 g olvasztott vaj.

Krémhez: 250 g natur krémsajt (Parmalat), 250 g  Philadelphia, (lehet csak Philadelphia, vagy Mascarpone is), 18 dkg cukor, 3 tojás, 3 evőkanál tejföl, 2 evőkanál étkezési keményítő, egy üveg magozott meggybefőtt, 1 zacskó piros gyümölcszselé


A tésztához a kekszmorzsát összemorzsoltam az olvsztott vajjal és kibéleltem vele egy 20 cm-es tortaforma alját és oldalát.
 A krémhez szétválasztottam a tojásokat, és a fehérjét egy evőkanál cukorral kemény habbá vertem.
Egy nagy tálba összekevertem a krémsajtokat a cukorral, a tojás sárgájával, a tejföllel, az étkezési keményítővel, majd beleforgattam a tojáshabot is.
3-4 evőkanál krémmel kikentem a torta alját, majd a pereme mellett körbetettem meggyszemekkel. Erre ráöntöttem az egész krémet és előmelegített sütőben kis lángon kb. 90 percig sütöttem. Az első 60 percre letakard a tetejét fóliával.

Megjegyzés: Volt már úgy, hogy a krémsajttortám 60 perc alatt is megsült. Akkor jó, amikor már nem lötyög a krém.

 Amikor kihűlt tetejét meggyszemekkel fedtem be és gyümölcszselével leöntöttem, amit meggylé hozzáadásával kevertem ki.

Lazac sáfrányos, currys mártással

Az immáron jó egy hete tartó, naponta elfogyasztott csirkeaprólék- és hagymaleveseknek köszönhetően lassan erőre kap az ember. Úgyhogy most már a vitaminkoktélokon kívült volt kedvem rendes ételt is főzni és ebből adódóan a számítógépnél is egy kicsit elidőzni.


Hozzávalók: 50 dkg lazacfilé, 5-7 dkg vaj, 2 evőkanál finom liszt, 200 ml főző tejszín, só, tarka bors, snidling,curry-por, sárfrány, 1 evőkanál olívaolaj.

A lazacfilét 2-3 centiméteres szeletekre vágtam, lelocsoltam olívaolajal, csipetnyi sóval, frissen őrölt tarka borssal, és egy evőkanálnyi apróra vágott snidlinggel. 10  percig pácoltam, majd liszttel megszórtam. Egy serpenyőben a vajat felforrósítottam és rövid idő alatt átsütöttem rajta a lazac mindkét oldalát. Főzőtejszínt öntöttem hozzá, megszórtam bőségesen curry-porral, raktam bele egy csipetnyi sáfrányt és a szószt besűrítettem.

 Zöldséges barna rizzsel tálaltam.

Palacsintás jóreggelt!

Mostanában a kásareggelik mellett nálunk otthon nagy kultusza van az amerikai palacsinta sütésének.
Kedvelem ezeket a lepényformákat, mivel a hagyományos magyar változathoz képest sokkal rövidebb idő alatt elkészülnek és nem lehet velük hibázni.

A hagyományos palacsinta - szégyen és gyalázat - nekem ritkán sikerül tökéletesre; megfelelően vékonyra, foltos karamellás színűre, úgy ahogy egykoron Juli nénikém sütötte a balatoni bologató meggyfa árnyékában. Ámbár igaz az is, hogy ő, olyan alaposan keverte ki részleteiben elmélyülve a tésztát, hozzáadagolva a tejet, mintha a Michelin-csillagosztó bizottság szállt volna ki hozzá, és az is igaz, hogy tojásból 5 volt a minimum és a tejből is elfogyott legalább egy liter...áh, de igazából nem is erről akartam beszélni.

Sokkal  inkább arról, hogy  elbuktam a Pancake day-t, a híres angolszász palacsinta napot. Nem ettem és terveimmel ellentétben nem is írtam aznap róla.

Február 5-én volt húshagyókedd, angolul  Shrove Tuesday és ezen a napon palacsintát, lepényféleséget illik/illene/kellene/kellett volna enni.  Valószínleg onnan ered ez a népies elnevezése, hogy bizonyos vidékeken tréfás futó versenyt rendeztek, ahol a résztvevők palacsintasütővel futották végig a távot, időnként feldobva a palacsintát.

Almás amerikai palacsinta

Hozzávalók: 1 csésze (2,5 decis) liszt, 1 kiskanál sütőpor, 1 evőkanál méz, 1 tojás, 1/3 csésze tej, 3 dkg olvadt vaj, 2 db alma, fahéj.

Összekeverem a hozzávalókat: a lisztet, a sütőport, tojást, mézet, a megolvasztott vajat, a tejet és belereszelem a héjától megtisztított almákat, fűszerezem fahéjjal. Serpenyőben kevés vajon lepényformákat sütök belőle. Juharsziruppal meglocsolva fogyasztom.

Hogyan legyünk Nigella?

Az isten adta írói és gasztronómiai tehetségen kívül nem árt, ha jó családban születik az ember (pl. egy ex pénzügyminiszer  lányként),  oxfordi tanulmányokkal a háta mögött, jól megy férjhez és tehetős, támogató barátai vannak. Akik annak rendje és módja szerint  felkérik első  könyve megírására. Persze azért ez mind nem elég, mert ex pénzügyminiszter lányaként akár a TVPaprikán bontogathatnám szárnyaimat, mint ahogy azt A tikka titka c.műsorvezetője is teszi. Egy jó házasság sem biztos, hogy elég az üdvösséghez. A könyvkidó barát, pedig ritka, mint a fehér holló.
És persze minden sikernek megvan sajnos a maga hátul ütője, mert Nigella életében is volt elég személyes tragédia (édesanyja és testvére, és férje korai elvesztése). Úgyhogy lehet, hogy mégsem írígykedem annyira, és megelégszem a rajongói státusszal.

Nem tagadom, rajongója vagyok, már szinte a sprektumi kezdetek óta. Azóta gyűjtögetem a könyveit a How to eat-től a Feast-ig meg van mind. Ő az a szerző számomra, aki „megéri a pénzét”, mert a borsos árú szakácskönyveiért vaskos tartalmat is kapok. Bár igaz, ami igaz hogy a könyveiben említett magyar eredű receptek többnyire hatalmas tévedéseken alapulnak.

 Szóval csípem a főzési stílusát, különösen az édességeit, mert számomra sem lehet eléggé csokis és eléggé édes egy süti.

Ez a recept a How to be a domestic goddess című könyvéből való, ott Dense chocolate loaf cake néven szerepel, nem tudom, hogy ez a magyar fordításban pontosan hogyan jött át.

Én most leegyszerűsítve, csak így hívom. Bár akár lehetne Mr/Mrs Tökély is, mert annyira finom. Már önmagában is. De kalóriafalóknak vajjal, lemon curddel, vagy akár házi lekvárral is el tudom képzelni.

Csokis püspökkenyér

(Dense chocolate loaf cake)

225 g vaj, 375 g barna cukor, 2 tojás, 1 kiskanál vanília esszencia,  100 g étcsokoládé megolvasztva, 200 g liszt, 1 kisknál szódabikarbóna, 250 ml forró víz.
Sütőforma: 23x13x7

 A mikróba felolvasztottam az étcsokit, és felforraltam a vizet.

  Egy robotgéppel krémessé kevertem a puha vajat a barna cukorral. Ettől isteni karamellás jellege lett, aztán egyenként hozzákevertem a tojásokat és a vanilia kivonatot is. Fakanállal hozzákevertem a megolvasztott csokoládét.

A lisztet összekevertem a szódabikarbónával, majd a liszt és a meleg víz kanalankénti adagolásával öszekevertem a masszával.

Vajjal, liszttel kikentem a formát és előmelegítet sütőben kb. 45-50 percig sütöttem; 30 percet közepes (kb. 190 fok) fokozaton, majd a maradék időt kisebben (kb. 170 fok).

Tekerem, csavarom….. csavart csokis kalács

A fenti mondandattal akár a twist tanítása is kezdődhetne. De én most nem vállalkoznék tánc tanításra, pláne így az éteren keresztül, ellenben megosztok egy isteni kakaós kalács receptet, amit pár hete fedeztem fel.
A kakaó és a csokoládé szóra mindig felcsillan a szemem, és általában előnyben részesítem azokat a dolgokat, amiben ez is benne van. Ez a csavart kalács a nutellás Hokkiaidó milk loaf óta a szintén nagy kedvenc idehaza. Az összeállítása sem olyan ördöngös dolog, mint ahogyan a leírásban tűnik, a lelke a hajtogatásban rejlik. Érdemes belevágni kezdőknek is.

Az eredeti itt olvasható.

Csavart csokis kalács
(Chocolate Swirl Bread)

A töltelékhez: 20 g liszt, 50 g cukor, 1 tojás fehérje, 80 ml tej, 18 g kakaópor, 10 g vaj.

A tésztához: 300 g kenyérliszt, (én rétes és finom liszt egyenlő arányú keverékét használtam),  12 g tejpor, 5 g instant lesztő, 4,5 g só, 40 g cukor,  1 tojás sárgája, 125 g tej, 18 g vaj.


A töltelékhez öszekevertem a cukrot lisztettel és a tojásfehérjével.
Majd hozzáaadtam a langyos tejet, a kakaóport, és alacsony hőfokon besűrítettem.Legvégül belekvertem a vajat is majd félretettem hűlni. Folpackra öntöttem és kb. 14x14 cm-es formára igazítottam. Így tettem be a hűtőszekrénybe dermedni.
A tésztához valókat robotgép segítségével összedolgozom. Majd félretettem és szobahőmérsékleten addig pihentettem, amíg a duplájára nőtt. Kézzel egy kicsit átdolgoztam és a hűtőszekrényben pihentettem egy órára.

A hűtőből kivéve kb. 25 x 25 cm-es négyzetre nyújtottam.

Ennek a közepére tettem  a csokis masszát és a széleit ráhajtogattam, hogy teljesen befedje.

Majd újra nyújtottam kb.45 x 21 cm-esre és mint a pogácsa-tésztát háromrét hajtottam, majd félbe. Egy órát pihentettem a hűtőbe és újra hajtogattam.

Kinyújtottam egy keskeny, de vaskos téglalappá (kb. 14 x 30 cm). Majd késsel, hosszában félbe vágtam a tésztát, de ügyelve arra, hogy a vége (úgy 3cm-es szakasz) egybe maradjon. Igy könnyebb összetekerni a két szárat. Püspökkenyér formába tettem és hagytam, hogy megdagadjon (kb. fél óra).   
 Előmelegített sütőben, 190 fokon 35 percig sütöttem.

Lilahagymás-olajbogyós-fetás lepény

 Good Food recept és minden van rajta, amit szeretek. Alaptésztának eredetileg mélyhűtött leveles tésztát ajánl, én inkább egy fél adag házi pizzatésztát gyúrtam hozzá.

Forrás:101 vegetáriánus étel (Good Food)

Lilahagymás-olajbogyós-fetás lepény

Hozzávalók: 25 g vaj, 2 nagy fej lilahagyma, vékonyra felszeletelve,  2 evőkanál cukor, 2 evőkanál balzsamecet, 10 dkg feta sajt, 10 dkg nagy szemű, magozott olajbogyó, 1 evőkanál olíva olaj.

 A pizzatésztához: 30 dkg liszt, 1,5 dkg friss élesztő, kb.2 dl meleg víz, fél kiskanál só.

A tésztához kevés vízben,egy fél kiskanál cukor hozzáadásával az élesztőt megfuttatam, majd az összes hozzávalót összekevertem,  egy kicsit átgyúrtam, és meleg helyre félretettem. 30 perc alatt a duplájára nőtt.
 Egy serpenyőben felolvasztottam a vajat, rádobtam a vékonyra felszeletelt lilahagymát és hagytam karamellizálódni. Megszórtam a cukorral, majd a balzsamecettel és folyamatos kevergetés mellett összesűrítettem (már amennyire ezt lehet).

 A pizzatésztát lisztezett deszkán kinyújtottam. Egy kisebb (22 x 22 cm) tepsit kiolajoztam, liszteztem és a tésztával kibéleltem. Ráterítettem a kihűlt hagymás keveréket, szétmorzsoltam rajta a fetasajtot és megszórtam az olajbogyókkal. Meglocsoltam az olívaolajjal és előmelegített sütőben 15-20 perc alatt készre sütöttem.

Scones (pogacsa) with butter and Brindza ewe cheese

After so many Christmas sweets, it’s good to the stomach some savory pastry, just like pogácsa.

Pogácsa, or poğaça (in turkish) is a kind of savory pastry or bread, and looks very similar to the scones. Very popular in the area of Balkanic, Turkey, and of course here in Hungary. We often bake it with cheese, or paprika, or potatoes.

It has a secret: you have to fold in sides of the dough at least 3 times.

I use „Brindza” ewe cheese, it’s salty and savory like Feta cheese.

You can read about Turkish poğaça: here and here.

Scones (pogacsa) with butter and Brindza ewe cheese

600 g flour, 200 g half soft butter,

200 g Brindza ewe cheese (or 150 g feta),

1 tsp salt, 2 egg yolk, 25 g fresh yeast,

100 ml warm milk, 125 ml sour cream.

Top: egg white and 100 g gouda cheese, shredded.

Mix the fresh yeast and warm milk and rest, when it becomes bubbleing. In a large bowl mix the all ingredient: the flour, salt, bubbles yeast, egg yolks, half soft butter and ewe cheese. Add the sour cream. And knead it, until you get a smooth dough.

Roll out dough to 10 mm tall. Fold in 3 sides of the dough (from left end right at the same size= 3 layer, then fold in half) and place about 20 minutes (for example here).

You repeat it twice, after 20 minutes place.

Roll out dough to about 1 or 1,5 fingers tall and cut with a small size glass (with snaps or licquer glass).

Place the pieces on a baking tray. Then brush each pogacsa with egg white for glazing nd stir with shredded gouda cheese. Bake in preheated oven at 180C for 20 minutes.

All-time french favorite: Salade Nicoise

The Nicoise salade is my all-time favorite, with green beans, tunafish, tomatoes and capers. It's a perfect all-seasoning lunch dish and very colorful with the halved hard-boiled eggs, red tomatoes and green lettuce.

Salade Nicoise (for 2)


Ingredients: 1 cup lettuce leaves, washed and dried,
1 cup green beans, cooked or streamed,
3 potatoes cooked,
3 or4 cherry tomatoes, halved,
2 hard-boiled eggs,
1 talespoons anchovy,
2 or 3 tbsp capers,
1 can chunk tuna,
green or black olives, salt and ground pepper.

For the vinaigrette: 2-3 tbsp wine vinegar,
1 tbsp Dijon-style mustard,
100-150 ml olive olil,
2 cloves garlic, minced,
juice of half lemon, salt and pepper to taste.

Make the vinaigrette: in a bowl make the vinaigrette by whisking together vinegar, lemon and the mustard. Slowly whisk in the oil, stir in the garlic. Mixing well. And taste with salt and pepper.
Make the salad: Bring a pot of salted water to a boil and add the poatoes. Cook just until they are tender through, about 15-20 minutes. Peel them as soon they are cool enough to handle. Bring some water to a boil in the bottom of a steamer. Add the beans, cover and steam unil they are tender.
Drain the tuna of oil.
Place the potatoes on a platter. Sprinkle with the green beans, and lettuce. Quarter the eggs and place them with the tomatoes and olives around the beans and potatoes. Drizzle them with 3 or 4 tablespoons of vinaigrette.
Break the tuna apart with a fork and arrange top of the beans and lettuce. Sprinkle with tuna and anchovy. Drizzle with any remaining vinaigrette.

Gyógyító italok (tea-mix)

Tegnap óta erős immunerősítésben vagyok, küzdök az elemekkel, hogy a kezdődő influ-érzetet elfojtsam magamban. Folyamatosan nyelem a viaminokat: C-vitamint kapszulában, C-vitamint természetes formájában (mandarin, citromlé, narancs, savanyúkáposzta),1 kiskanál propolisz és tengernyi gyógyteát.

 Alapjában véve nagy gyógytea kotyvasztó és fogyasztó vagyok, már ha nem felejtem el. De ha megfeletkezem róla és jön az itt fáj, ott fáj, rossz közérzet stb időszaka, akkor már rohanok is a konyhába összeállítani a „fűben, fában orvosságot”, az aktuális egyveleget.

Leggyakrabban talán az úgynevezett női teákat szoktam kúraszerűen igénybe venni karbantartás, megelőzés, és gyógyítás végett. És fanyar íze ellenére hiszek a cickafark-palástfű páros jótékony erejébe.

Most bemutatok 3 sláger-teát a konyhámból:

Csipkebogyó-bodza, az immunerősítő

Ehhez kivételesen filteres teákat használok, többnyire azért, mert ez idáig elsősorban csak a gyerek fogyasztotta.

Tipp: Csak is mézzel (isten ments cukorral) ízesítem és kevés frissen facsart narancslével felturbózom.

 Borsmenta-citromfű, a frissítő

1-1   kiskanál teafüvet leforrázok 3-4 deci forró vízzel, 10-15 percig állni hagyom, majd leszűröm, kevés mézzel ízesítem.

Érdekes módon ezt legutóbb méregtelenítő keverékként ajánlotta valaki a tévében, pedig inkább frissítő, élénkítő hatása erőteljes. Hurutos, meghüléses beteg gyógyítsára és lázcsillapítására is alkalmas hársfateával, vagy kakukkfűteával és kevés frissen facsart citromlével kiegészítve.

 Cickafark-palástfű, a női tea

1-1 kiskanál teafüvet leforrázok 3-4 deci forró vízzel, 10-15 percig állni hagyom, majd leszűröm, kevés mézzel ízesítem és a nap folyamán elkortyolgatom ezt a sötétzöld színű, fanyar teát.

Ha aromásabb és színesebb italt akarok, akkor hiszkuszvirágot is áztatok bele, ettől bordósabb árnyalatot kap a tea. De a hibiszkusz csak az esztétikumra hat, a belső szervekre nem annyira.

Tipp: Fokozza az ízhatását ha a méz helyett egy kiskanál áfonyaszörppel édesíted.

Hogy Maria Trebent idézzem, nem szó szerint, minden nőnek napi gyakorisággal kellene innia ebből a keverékből, annyira hatásos a petefészek és a méh bajaira, vagy éppen azok megelőzésére. Hölgyeim hát rajta, ezen ne muljon!

A Salade Nicoise, vagyis a francia eredetű nizzai saláta már régóta a kedvencem. Lehet hogy azért, mert több olyan összetevője is van (francia bab(ceruzabab), tonhal, kapribogyó), amit önmagában is imádok.

A neten több verziója is fut, de a stabil alapokat a főtt tojás, a főtt burgonya, zöldsaláta, tonhal, fekete olajbogyó, és/ vagy kapribogyó jelenti. Amit aztán szardellával egészítenek ki. Vinaigrette mártással nyakon öntve.

Nizzai saláta
(Salade Nicoise)

Hozzávalók 2 adaghoz: 3 db héjában főtt burgonya, 2 db főtt tojás, két maroknyi jégsaláta, két maroknyi zöldbab, 1 tonhal konzerv, 3-4 szem koktél paradicsom, ízlés szerint nagyszemű olajbogyó, kapribogyó, szardella a tetejére.

Öntet: 1-2 gerezd fokhagyma, 1 evőknál mustár, 2-3 evőkanál borecet, fél citrom leve, csipetnyi só, 1-1,5 deci olívaolaj.

 Az elkészítését természetesen a burgonya és a tojás megfőzésével, a zöldbab megpárolásával kell kezdeni. Folytatni pedig csak azután, hogy ezek már ki is hűltek.

Ekkor karikára vágtam a burgonyát, ez lett az alap. Ráhalmoztam a zöldbabot, a zöldsalátát, megszórtam kapribogyóval, tonhallal, szardellával, olajbogyóval, félbevágott paradicsomokkal és rálocsoltam az elkevert öntetet. Legvégül odabiggyesztettem a negyedbe vágott tojásokat is.

Comeback

I'll be back again