In memo. tejkaramella puding

Számomra ilyen étel volt például az olívabogyó; tinédzser koromban, de még a huszas éveim elején látni sem bírtam, nemhogy kóstolni. Aztán megkedveltem, megszerettem. Most meg már nélkülözhetetlen.
És ilyen a karamella is.

Egyedül csak a Dobos-torta tetején tűrtem meg. Emlékszem barátném anyukája karamella-pudingot csinált nekünk valamilyen porból. Hát húztam a szám, hogy miért nem csoki, vagy legalább vanília.
Most meg bekattantam. Rácuppantam. Annyit olvastam az utóbbi időben a gasztro-világban karamelláról, hogy megkívántam. És érdekes módon az a húsz évvel ezelőtti, fanyalogva elfogyasztott karamell-puding íze ugrot be, olyan erősen, mintha tegnap ettem volna. Minden áron ilyet akartam enni.

Szerencsére kering néhány recept a virtuális világban. Én most ezt főztem.

Tejkaramella puding

Hozzávalók: 8 dkg vaj, 18 dkg barna cukor, 2 dl tejszín, 4 dl 2,8%-os tej, 1 csomag vaníliás cukor,
 1 egész tojás, 1 tojássárgája, 3 lapos evőkanál kukoricaliszt,  egy csipetnyi só

Egy lábosba beledobtam a vajat, a barna cukrot, vaníliás cukrot és megszórtam egy csipetnyi sóval. Sűrű kevergetések mellett felolvasztottam. Hozzáöntöttem, de inkább csak úgy löttyintgettem  a tejszínt, majd a tejet is.Hagytam a tűzön melegedni,majd belekevertem a tojásos masszát: a tojás sárgáját, egy egész tojást és három evőkanál kukorica lisztet összekevertem. Ez jó sűrű lett, mint a galuska, majd a nem túl forró karamelles tejből 10 evőkanálnyit átmértem a tojásos masszába, hogy felhíguljon. Elkevertem. És visszaöntöttem a karamellás tejbe, hogy az meg besűrűsödjön. Folyamatosan kevergettem, amíg forrni és sűrűsödni nem kezdett. Még melegen tálkálba töltöttem.

Aszaltgyümölcsös-banános kása, túróval

 Időnként nem állom meg, hogy egy-egy kedvenc babaételünket fel ne tegyem. Lányom egyik kedvenc nasija ez, aszalt szilvával, aszalt sárgabarackkal és sült banánnal. Benne van minden, ami a piciknek kell; rost, vitaminok, fehérje, kalcium.

 És bár a túró, meg a kukoricapehely enyhíti az édes ízt, a kevésbé édesszájú babáknak sült banán helyett párolt almát ajánlok.

 Aszaltgyümölcsös-banános kása, túróval

Úgy 8-9 hónapos kortól

Elkészítése: Nagyjából 4-5 szem aszalt szilvát, 3 szem sárgabarackot apróra vágva kevés vízzel felforralok, közben a banánt héjastul egy fóliára fektetem és a sütőbe kb.10-15 perc alatt feketedésig sütöm.

Az aszalt gyümölcsöket kiszedem a vízből és a maradék vízbe 2-3 evőkanálnyi kukorica pelyhet szórok. Ha szükséges kiegészítem annyi vízzel, hogy legalább 1 decinyi legyen. Hagyom, hogy megduzzadjon, felforrjon. Ezt a gyümölcshöz adom. Hozzáteszem a sült banán kikapart belsejét és botturmixal pépesítem. Ha kész kistálba rendezem, megszórom egy csöppnyi fahéjjal és belekeverek 1 evőkanál túrót.

Gasztronyár

Macitól megkaptam a legfrissebb kördés egyik fonalát (mi a gasztrotervem nyárra?) és egyben szomorúan konstatállom nála, hogy a jövőbben lecsökkenti heti kettőre a házi sütemény-gyár –tását. Én, mint rajongó ennek nem örülök túlzottan, mivel jobbnál jobb sütis recepteket fedeztem fel nála a konyhám számára.

Na de, hogy a témánál maradjak: Mit tervezek nyárra?

 +
Mániákus befőző vagyok, már magát az előkészületeket (üvegvásárlás, cimkézés stb.) is imádom. Családom és barátaim szerint is isteniek a lekvárjaim, chutneim,(vagy legyen csatni?) és lelkesedésben sincs nálam hiány. Készítettem már  macerásabb csipkebogyó-, és gesztenyelekvárt is. (Az előzőt azért mert imádom, az utóbbit meg azért, mert a zserbó gesztenyelekvárral zseniálisan finom, és akkoriban még nem fedeztem fel, hogy itthon is lehet kapni ilyen lekvárt).
Tavaly a málnaszezonról lemaradtam; mire feleszméltem, hogy szezon van már el is tűnt a piacról, de az eperszezonba még sprinteltem egyet lekvár és szörp ügyileg, aztán elvonultam szűlni. Így vége lett a befőzőcskézésnek.
Úgyhogy most nagyon várom a barack, a szilva , és a meggy idényt is.

-
Ugyan ilyen nagy lelkesedéssel vetem bele magam a savanyúságok eltevésébe is, annak ellenére, hogy ebben a kategóriában a több éves pályafutásom alatt még nem sikerült ehetőt produkálnom (kivéve a kovi ubi)! Tettem már el fűszeres cukkinit, savanyítottam karfiolt, még zöld pararadicsomot és fokhagymát is, de valami – számonmra rejtélyes oknál fogva – nem sikerült ezekből ehetőt produkálnom. Többnyire túl savanyúak és íztelenek lettek.Úgyhogy még 2002-ből is árválkodik egy-két magányos darab, mert nem mertük felbontani. Kidobni meg sajnálom az én kis „drágaszágomat”.

Úgyhogy idén szeretnék végre megtanulni jól savanyítani és ehhez a többiek kollegális segítségére is számítok.

 +1
És most idén megpróbálkoznék a lecsó eltevésével is, amúgy Ana-módra.
Én meg tovább görgetnék Ecet és olaj és Zselyke felé: mit terveztek nyárra?

Szezámmagos karika

Ez nálam gyenge pontnak számított. Már én is túl voltam néhány kenyérféleség kipróbálásán (Jamie, és Stahl-recepten), de valahogy mindig a kéreg volt az erősebb. Nem éreztem rá az ízére, nem kaptam el a ritmust, így a kenyerek többsége ehetetlen volt.

Most viszont kezdek belelendülni. Már túl vagyok egy hajdina kenyeren,  Mamma francia szezámmagos kenyerén, és a svéd Anne zsemléin.

Legutóbb a Holló és társa kiadó Kenyérsütés otthon c. könyvéből készült szezámmagos karikákat késztettem el.

Szezámmagos karikák

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 4 dkg élesztő, 1 teáskanál cukor, 1, 25 dl joghurt, 1 teáskanál só, 2 evőkanál olívaolaj,szezámmag, 1 teáskanál ékezési keményítő.

 Ebből az adagból 12 karika lesz, nekem elég volt 6 darab, így mindennek csak a felét vettem.

Elkészítése: Az élesztőt, a cukorral és 1,25 deci meleg vízzel felfuttattam (pontosabban a  fele mennyiségű liszthez kb. 0,8 deci vizet), kb. 15 percig pihentettem. Majd egy nagy tálba beleszórtam a lisztet, az élesztőt, a joghurtot, a sót és az olajat. Néhány percig géppel dagasztottam, majd kézzel átgyúrtam. Letakarva egy órát pihentettem. A tésztát 12 egyenlő darabra (mint említettem én fele tésztát csináltam és 6 karikát) osztottam,  egyenként kb. 18-20 cm-es rúddá sodortam, majd karikára formáztam.

Egy sütőlemezre sütőpapírt tettem és a karikákat ráhelyeztem. Ismét egy órát pihentettem.

Az étkezési keményítőt 8 evőkanál vízben elkevertem és felforraltam. Ezzel bekentem a karikákat, majd megszórtam szezámmaggal. Úgy kb. 200 fokra előmelegített sütőben 12 perc alatt megsült.

Majorannás sült csirke almával párolva

Light husi (majorannás sült csirke, almával párolva)

Még a Súlykontroll I. szakaszában vagyok, nálam, mivel  5 kg mínuszt tervezek, ez összesen 9 napig tart. Ez a legszigorúbb, rávezető rész, mivel 30 pont alatti ételeket lehet enni.

 Két nap mérlegelése: - 1 kg. Meglepő, de igaz. Hogy még az én rakoncátlan fajtám is tud súlycsökkenést produkálni.

Pedig kísértések most is akadnak: párom ugyanis fellázadt a sok csirkehús ellen, és krumplistésztát kívánt, amit én imádok, úgyhogy sajna, de egy kis adag azért lecsúszott nálam is (mondom, rakoncátlan vagyok). További gondom, a napi ötszöri rendszeres étkezés, mert bár a gyerkőc is kb. ennyiszer eszik, magamat nem tudom rákényszeríteni. Így többnyire a délelőtti tízóraizás kimarad.

 Újabb menü:

• Reggeli: müzli
• Tízórai: alma
• Ebéd: Majorannás sült csirke almával párolva, uborkás-kapriszószos salátával
• Uzsonna: 5 dkg csirkesonka, koviubival
• Vacsora: ami ebédről megmaradt.

Elkészítése: a csirkemelleket befűszereztem sóval, borssal, majoránnával. Betettem egy sütőzacskóba, rászórtam néhány cikkekre vágott almát és burgonyát (na nem nekem!) és rálocsoltam egy kevés bort (0, 5-1 deci). Becsuzártam a zacskót, és hústűvel megszurkáltam egy picit, hogy majd a hő hatására nehogy felrobbanjon és  kb. 30-40 percig, közepes lángon sütöttem.

 Uborkás-kapriszószos saláta

Öntete: egy kovi ubit apróra vágta, két kiskanál kapribogyót szintén felaprítottam, rálocsoltam 3-4 kiskanálnyi borecetet, nagyjából ugyanennyi evőkanál olívaolajat, és hozzáadtam egy kiskanálnyi tárkonyt és fél kiskanál porcukrot. Összekevertem és egy saláta-mixre locsoltam.

Fogyókura-dilemák…és kakaós csiga

Mint már említettem nemrég fogyókurába kezdtem, mire az agyam úgy leblokkolt mindent, ami  kajával kapcsolatos, hogy elkezdtem n e m   e n n i.

Először a reggeli maradt el, aztán már az ebéd is. Rádásul inni sem ittam eleget, így délután háromra már olyan éhes voltam és persze csak édességre tudtam gondolni, hogy egy falat csokitortáért a lelkemet eladtam volna egy szeletért, kettőért már egyéb aljasságokra is képes lettem volna.

Kettő és fél nap után már olyan ingerlékeny, aluszékony és depressziós lettem,  hogy át kellett gondolnom az egészet.Pedig  a Súlykotroll, így ránézése jól ki van találva, napi ötször lehetne enni, nem is rosszakat, csak az első szakaszban (ami nálam  9 napos)  szinte teljesen szénhidrátmentesen, ami az én tésztán és édességeken feltáplált szervezetemnek elég drasztikus leállás.

Ráadásul „munkaköri kötelességből” adódóan ideje volt néhány recept tesztelését megkezdeni, úgyhogy a fogyókura egy-két napos felfügesztést kapott.

Jött az újrakezdés pénteken. Tökéletes előkészületek, bevásárlás, menü összeállítás, és annak precíz betartása.

Pénteki menü:

• Reggelire: tejbe zabpehely, fahéjjal.
• Tízórai: egy darab aszalt szilva
• Ebéd: Joghurtban párolódott, sajtos csirkecomb, görög salátával
• Uzsonna: alma
• Vacsora: joghurtos padliszánsalát

Délutánra már úgy érezem fogytam egy kilót (De nem!).

És aztán jött a felismerés, szombaton családi összeröffenés, ahol én vagyok a sütemény felelős; gyorsan elővettem Maci kakaós csiga receptjét, mert olyan csábító volt. Neki álltam, megcsináltam. A párom még az este bevágottb belőle 6 darabot melegében, én viszont csak reggel. Úgy gondoltam, hogy reggelire fogyasztva nem is olyan nagy bűn. De innentől kezdve nem lehetett megállni a lejtőn. (Tanulság: Ne keverjük az update-et a súlykontrollal!) Mert a kakaós csiga vészesen fogyni kezdett, úgyhogy gyorsan még megsütöttem Kicsi Vu citromos sütijét, délben elfogyasztottam, anyukám lasagne-ját, ekkor még volt egy kis lelkiismeret furdalásom, de délután amikor már teliszájjal mászkáltam a maradék sütvel , már egyáltalán nem.

Vasárnap megünnepeltük házassági évfordulónkat egy óbudai étteremben, a Giglerben, és a Sertésszelet Budapest módra szintén nem a fogyokúrás étrend alappilére.

Fogyókura újrakezdve – hétfőn.

U.I. a kakaós csigához: a kakaós csiga úgy tökéletes, ahogy Maci csinálta,(ebben asz’szem Fakanál is egyetért) csak én friss élesztőt használtam (25 g), 1,5 deci tejjel feloldva, a tésztát először egy óráig kelesztve, majd a tekercseket sütés előtt olvsztott vajjal bőségesen megkenve és még félórát kelesztve a tepsiben.

Kérdések és válaszok

 Ági, aki eszik és főz (ráadásul jókat, hál' Istennek) szétszórta májusi kérdés petárdáit:

•    1. Mi alapján főzök, és hol keresem az inspirációt?

Nálam nincs semmilyen rendszer. Fözök a család rendelésére, a magam kedvére, amikor megkívánok valamit. Ha hallok valami jó receptet a piacon, fodrásznál, ismerőstől, amint lehet kipróbálom.

Imádom a konyhaújságokat nézegetni, de csak nagyon keveset használok fel belőlük. Az viszont biztos, hogy a legtöbb inspirációt az utóbbi egy évben a netről és a blogokról vettem. Rengeteg recept van, amit ki kellene még/már próbálnom, de sajnos nincs rá idő.Ezért muszáj elővenni harmincadszor is a jól bevált gyors fogásokat.

•    2. Betartom-e a receptekben leírtakat?

Hát nem nagyon, mert mindig beindul a fantáziám és muszáj hozzátennem ezt+azt.

A süteményeknél azért jobban igyekszem kordában tartani magam.De azért itt is előfordul, hogy egy kicsit jobban meglendül a cukrot adagoló kezem, vagy a fahéjból, esetleg citrom-vagy narancshéjból több kerül a masszába, mint az előírás. Csak nagyon kevés az a recept, amit szigorúan betartok.

• 3. Mi alapján választom ki a holnapi ebédet, vacsorát?

Igazából erre sincs bevált rendszerem. Van úgy, hogy előző nap már előre eltervezem, van úgy, hogy a meglevő alapanyagokból kutyulok valamit, főleg, ha közelednek a lejárati időhöz. És van úgy, hogy még délelőtt 10-kor sem tudom, hogy mi lesz az ebéd.
…De most megpróbálok valami tudatosságot vinni a dolgokba, mivel fogyókúrázom, és már egy hete a BA Súlykontoll programjának a 3. napjánál tartok, mert vagy nem eszem semmit egész nap, vagy leesik a vércukor szintem és akkor gyorsan egy kis csoki, vagy aszaltgyümölcs! Szóval katasztrófa. Szegény BA, ha látná! Tehát most elővettem az egyik Good Foodot, kiírtam az alacsony kalóriás ételeket, a hozzávalókat összegyűjtöttem, és juhéjjj!!!!l Éljen a tudatos tervezés!

Úgy tűnik, hogy most már mindenkit utolért a kördés. Talán  továbbítanám Zsé,-felé hogy ne unatkozzon, bokros hivatali teendői és gasztro flörtjei  mellett.

Erdei gombás, spárga rizottó

Sárga itt, és itt, rizottóként ott, és egy nagyon jó összefoglaló-ajánló emitt.

Tagadhatatlan, hogy engem is megérintetet a Good Food májusi spárgás rizottója, kiegészülve – a nálam már meghonosodni látszó -  mirelit erdei gomba szekvióval.

Erdei gombás, spárga rizottó

Egy olasz szakácstól hallottam, hogy a rizottó akkor igazán tökéletes, ha kissé ragacsos, krémes az állaga. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha a nedves anyagokat (vizet, húslét, bort) szinte „kortyonként” adagolva löttyintjük a rizshez, nem pedig egyszerre főzzük meg a vízben.

Hozzávalók: egy bögre (kb. 20 dkg) basmati rizs, egy csomag zöld spárga (6-8 db), egy fej vöröshagyma, egy bögre erdei gomba mix, kb. 6 dl húleves-lé, 1 dl fehér bor, bors, ½ kiskanál sáfrány, 1 kiskanál curry, reszelt parmezán.

Elkészítése: kevés olajon megpároltam az apróra vágott hagymát, rászortam a rizst, egy kicsit átpirítottam, majd kevés (kb. egy deci) alaplével felöntöttem, hagytam, hogy magába szívja, kevergettem, öntöttem, majd amikor a risz már félig megpuhult hozzáöntöttem a bort is. Beletettem a felszeletelt spárgát, tovább pároltam, majd az erdei gombát és hozzáadtam egy újabb kis adag lét. Fűszereztem curryvel, sáfránnyal, sóval, borssal. Majd így játszadoztam tovább: öntöttem – kevergettem mindaddig, míg az összes hozzávaló meg nem puhult, a rizottó kásásan krémes nem lett. Tálaláskor megszórtam parmezánnal.